Ha megtekintette az ingatlant és annak tulajdoni lapját (melyet a földhivatal online rendszerében évente kétszer ingyenesen lehet lekérni, azon felül ingatlanonként 3.000 Ft), akkor először meg kell állapodni az adásvétel részleteiről az eladóval: a vételárról, a szerződéskötésről, a fizetés ütemezéséről és a birtokba vételről.
Kérjük, hogy gondoljon arra is, hogy az adásvételi szerződésbe bele kell írni (többek között) az Ön állandó lakcímét is. Ha Ön új lakást vagy házat vásárol, és a régi ingatlanját már eladta, akkor valószínűleg az Ön régi ingatlanjának új tulajdonosa megszüntette az Ön lakcímét. Amennyiben nem létező lakcímet tüntet fel hivatalos iraton (például adásvételi szerződésen) akkor az okirat-hamisításnak minősül, és a törvény bünteti. Ezt elkerülendő javasoljuk Önnek, hogy az ingatlan eladása és az új ingatlan megvásárlása közötti átmeneti időszakra vegye igénybe lakcím szolgáltatásunkat, amelynek keretein belül állandó lakcímet biztosítunk Önnek.
Az adásvételi szerződést írásba kell foglalni, ehhez nem szükséges ügyvéd vagy közjegyző, azonban a tulajdonjog bejegyzéséről a földhivatalnál szükséges valamelyik közreműködése. Az adásvételi szerződésben rögzítésre kerülnek a felek személyes adatai, az ingatlan adatai és terhei, ha vannak, és hogy azokat az eladónak kell töröltetni a földhivatalban. (A banki jelzálogjogot általában azt követően törölteti az eladó, amint rendezi a hitelét az ingatlanért kapott előleg vagy vételárrészletek segítségével.) A szerződés rögzíti a vevő fizetési kötelezettségét és az eladó birtokbaadási kötelezettségét is.
Ha több részletben történik a vételár kifizetése, a felek kérhetik a földhivataltól, hogy a vevő tulajdonjogának bejegyzési kérelmét tartsa függőben a tulajdonosi bejegyzési engedély benyújtásáig, ezt legfeljebb 6 hónapra lehet kérni. Ilyenkor a tulajdoni lap széljegyére kerül fel a vevő bejegyzési kérelme, ha azonban 6 hónapon belül nem ad engedélyt a bejegyzésre a tulajdonos, akkor a földhivatal törli a széljegyet.
Az adásvételre a tulajdonjog fenntartásával is sor kerülhet. Ez azt jelenti, hogy az eladó a tulajdonjogát addig fenntartja, ameddig a vevő ki nem fizeti a teljes vételárat - ennek nincs határideje, akár több évig is elhúzódhat. A tulajdonjog fenntartását az ingatlan tulajdoni lapjára is fel kell jegyeztetni az eladónak a vevő megjelölésével. Amíg nem kerül az Ön tulajdonába az ingatlan a földhivatal nyilvántartása szerint, addig oda Ön nem tud lakcímet bejelenteni.
A vevő a tulajdonának földhivatali bejegyzésétől válik tulajdonossá nem a szerződés aláírásától. Az eljárását a vevőnek kell kérelmezni a szerződés aláírásától számított 30 napon belül. Az eljárás során kötelező a jogi képviselet, ami azt jelenti, hogy a tulajdonosi bejegyzési kérelem, a szerződés és a szükséges dokumentumok benyújtása a vevő által megbízott ügyvéd vagy közjegyző feladata. (A földhivatali eljárás díja 6600 forint, ha gyorsítani akarjuk az ügymenetet plusz 10 000 forint soron kívüli eljárási díjat kell fizetni.) A földhivatali bejegyzést az ingatlan eladójának engedélyezni kell, erre jellemzően akkor kerül sor, ha a vevő az ingatlan teljes vételárát kifizette. (A vevő tulajdonjoga a bejegyzési kérelem benyújtásának napjára datálódik.)
Az adásvételi szerződés után kerül sor a birtokbaadási vagy birtokátruházási jegyzőkönyv aláírására. Ebben rögzítik a felek, hogy az ingatlant az eladó (mint átadó) az aláírás napján a vevő (mint átvevő) birtokába adja a hozzá tartozó kulcsokkal együtt. Rögzítik még a fogyasztásmérő órák (víz, gáz, villany) gyári számát és a mérőórák állását. Az eladó az energiaszolgáltatótól kért nullás igazolással bizonyíthatja, hogy nincs tartozása. (A birtokbaadási jegyzőkönyv alapján lehet intézni a közműszerződések és a mérőórák átírását is a szolgáltatóknál.) A jegyzőkönyvet magánokiratként két tanúnak is alá kell írni. A jegyzőkönyv tartalmazhat egyéb megjegyzést (például az ingatlan állapotával kapcsolatban) vagy kötelezettségvállalást, amiben a felek megállapodnak egymással. A Polgári Törvénykönyv szerint az ingatlan eladójával szemben is öt évig kellékszavatossági igény érvényesíthető olyan hiba miatt, ami nem a mindennapi használatból ered, hanem már korábban is fennállhatott és arról az eladó nem tájékoztatta a vevőt az adásvétel során (például a tetőszerkezet hibája miatti rendszeres beázás). Ilyenkor értesíteni kell az eladót, és a kár megtérítését kérhetjük.
